Településtörténet

A település területén ősidők óta éltek emberek. Határában a Kápolnadombon neolitikus, késő bronzkori és kora vaskori leleteket, valamint népvándorlás kori germán sírokat tártak fel. Római kori emlék az 1. századból származó sírkő, amit a templom főoltárának lépcsőjébe építettek be. A Kápolnadombon a középkorban vár is állott, lakótornyának és falainak alapjait ugyancsak feltárták. Egyes vélemények szerint a honfoglalás utáni első lakói a Megyer törzs kísérőnépeiként ide telepített határőrzők voltak. Gór első írásos említése 1279-ből származik Guor alakban. A hagyomány szerint a községet a fazekasok germán védőszentjéről Szent Goárról nevezték el. A faluban ugyanis a középkorban jelentős volt a fazekasipar. Más vélemény szerint a szláv Govor személynévből, esetleg a török góré (őrhely) főnévből származik. 1333-ban Gwar, 1407-ben Gwarr, 1490-ben Gwar alakban írva említik az írott források A község legjeletősebb birtokosai a középkorban a Németújváriak voltak. Részben Kőszeg, részben Rohonc várának uradalmához tartozott. A 14. századtól a helyi nemes Guáry család birtoka volt. A család lényegében a 20. század közepéig birtokolta a települést. 1899-ig hivatalos neve Guar volt.

Vályi András szerint „GÓR. Magyar falu Vas Vármegyében, birtokosa a’ Genevai közönséges társaság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Sárvári Uradalomban, határja jó termékenységű, réttye, legelője jó, második Osztálybéli.”^[

Fényes Elek szerint „Gór, magyar falu, Vas vmegyében, a Répcze mellett: 221 kath. lak. F. u. Guary. Ut. p. Kőszeg”

Vas vármegye monográfiájában „Guár magyar község, a Répcze folyó mellett, 78 házzal és 619 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Beő, távírója Bükk. A Guary-ak ősi fészke; Guáry Miklós emeletes kastélya is itt van. A község lakosai segélyegyletet tartanak fenn.”

1910-ben 603 magyar lakosa volt. Vas vármegye Sárvári járásához tartozott.